Extra

„A műgyűjtés nem cél, hanem eszköz.” Interjú Gajzágó Györggyel 2. rész

Írta 2018-04-30 március 21st, 2019 Nincs hozzászólás

Folytatódik a Kortárs Műgyűjtő Akadémia alapítójával készült interjúnk. Az  első részt ITT olvashatjátok.

Mik azok a képességek, amiket a hallgatók elsajátíthatnak a kurzuson?  Alapvetően a rendszerlátást és a közeg belülről való ismeretét. Hat nap alatt harminc előadás hallgatható meg, és mi azokra a dolgokra fókuszálunk, amit nem értenek. Arra, hogy mi is az a műtárgy a galériában, miért kerül annyiba, amennyibe kerül, hogy mi történik a képzőművészeti vásárokon, aukciókon. Hogy kitől vásároljak, és mi alapján döntsek. Ezeket kérdéseket meg lehet válaszolni, és mi információval tudunk szolgálni ezekre, és nálunk nincsenek tabuk, mindent meg lehet kérdezni. A kultúra egy motor, aminek be kell, hogy induljanak a fogaskerekei, hogy utána ne legyen megállás. Mi nem azt akarjuk elérni, nem akarunk senkit arra rávenni, hogy kortárs műtárgyakat vásároljon, ha megteheti, itt nem marketingről van szó. Az nem lenne elég, az kell, hogy struktúrában gondolkozzunk, és minden résztvevő részéről az a felismerés kell, hogy részei vagyunk egy egésznek.

 Hogyan válhat valaki műgyűjtővé, egyáltalán, ki számít műgyűjtőnek?
A műgyűjtés nem cél, hanem eszköz, és azt pedig nehéz megmondani, hogy ki számít műgyűjtőnek, erről talán mindenkinek más véleménye van. Én úgy gondolom, hogy a műgyűjtés egy szakma, és a képzésünkkel egy új szakmát kaphatnak a CCA hallgatói. Mi szempontokat adunk a kezükbe, ami alapján elindulhatnak, és profitálhatnak belőle. Bátorítjuk őket, hogy ne csak vásároljanak, hanem kezdeményezzenek, cselekedjenek is, alakulásában kövessék nyomon a kortárs művészetet. Ez egy nagyon izgalmas, színes közeg, ahol mindig tájékozottnak kell lenni. Ez jó dolog, egy igazi versenykörnyezet.

Össze tudná foglalni, hogy mit tud adni leendő gyűjtőknek kurzusuk, miért érdemes a Kortárs Műgyűjtő Akadémiához fordulni?  Az oktatási programunkat a kultúra különböző folyamatainak teljes átlátására érdekében állítottuk össze. Ami fontos, hogy legyen egy egységes gondolati platform, hogy a hallgatók megértsék, hogy a művészet fontos-e nekik, vagy sem, tudják hova helyezni az életükben, képesek legyenek eldönteni azt, hogy szánjanak-e rá időt vagy sem. Magyarországon sok ember van, aki megtehetné, hogy vásároljon kortárs képzőművészetet, de nem teszi.

A kurzus hat napja nem sok idő, de azokat a dolgokat, amiket el akarunk mondani, azokat el tudjuk mondani. Sokan mondják, hogy ár-érték arányban erősek vagyunk, ez a képzés az Egyesült Államokban sokszorosára kerül. Egy komplett, kerek egész átadása a cél, az, hogy a hallgatók feltöltődve menjenek haza a nap végére. Hallgatóink versenyelőnyhöz jutnak kurzus által egy kompetitív környezetben, és üzleti szempontból is értékelhető tevékenységre lesznek majd képesek.

A kurzusok indítása óta milyen visszajelzéseket kaptak a szakmából, volt hallgatóiktól a kurzussal kapcsolatban?  Nagyon sok egyetemet végzett, vagy egyetemista hallgatónk volt, akik azt mondták, hogy a hat napos képzés alatt egy olyan komplett rendszert és tudást adunk át, amit a felsőoktatásban nem kaptak volna meg. Kurzusunk előadói is meghökkentek, amikor felkértük őket, hogy tanítsanak nálunk, mivel az itt előadott témákra ők fél évet szoktak szánni az egyetemen. De működik a rendszer, és minden befejezett kurzus egy visszaigazolás arról, hogy ez a dolog jó. De önáltatás lenne, hogyha itt megállnánk, mert akkor ez megint csak egy projekt lenne, nekünk viszont ezzel az a célunk, hogy megmozgassuk a művészeti közeget. A CCA kurzus díja kedvezmények formájában levásárolható galériákban, és volt hallgatóink élnek is ezzel a lehetőséggel. Nemrég egy sikeres aukció után csörgött a telefonom, egy hallgatónk volt az, egy nagyvállalat vezérigazgatója, aki aznap vásárolt az árverésen, meg akarta köszönni a képzést, mert a tanfolyam nélkül erről az egész élményről lemaradt volna, szegényebb maradt volna az élete.

Hogyan látja a műgyűjtés jövőjét, akarnak még az emberek kortárs műveket vásárolni, szellemi értékre költeni az Internet korában?  Kell, hogy legyen jövője a műgyűjtésnek. A műgyűjtés maga nem csupán a tárgyak birtoklásáról szól, egy társadalmilag hasznos és fontos tevékenység is, egy olyan gyakorlat, amire büszke lehet az, aki műveli. Magánszemélyeknek és cégeknek is sokat adhat ez a tevékenység, mivel a műgyűjtés csoporthoz való tartozást jelent, és egyfajta önmegvalósítás is, ami nagyon hamar igazi örömforrásá válik.

Milyen tanácsot adna annak, aki 2018-ban fontolgatja, hogy műgyűjtésbe kezd?  Tegyenek fel kérdéseket, törekedjenek a megértésre, ami biztonságot ad.  Legyenek kíváncsiak, a kortárs művészet egy utazás, egy meghívás egy játékba. Ne féljenek kérdezni!

Leonardo da Vinci mondta: „a megértés minden élvezetek legnemesebbike”.

Zimonyi Luca

Print Friendly, PDF & Email