Extra

Interjú Lévai Magdolnával

Írta 2018-06-29 március 21st, 2019 Nincs hozzászólás

A belsőépítészethez és lakberendezéshez is kell egyfajta művészi szemlélet, szépérzék – szükséges ismerni az arányrendszereket, a színek és anyagok egymáshoz való viszonyulását: egy belső tér kialakítása kifejezetten összetett, komplex feladat. És természetesen, a megrendelő elképzelései találkoznak a tervező saját stílusával és gondolataival – akárcsak az alkalmazott képző-és iparművészek munkája során.

Lévai Magdolna a Montázs belsőépítészeti stúdió tulajdonosa, okleveles építészmérnök – ezúttal vele beszélgettünk a belsőépítészet és képzőművészet szoros kapcsolatáról.

Hogyan indult a munkásságod, a saját stúdió ötlete?  

Építészként dolgoztam egy irodában, és csak kikapcsolódásképpen kezdtem el összerakni a belsőépítészeti montázsokat vagyis moodboardokat. Egy idő után már annyira sok összeállítás készült, hogy indítottam egy blogot és oda pakoltam fel őket, színek és helyiségek szerint válogatva, aztán egy Facebook oldalt is. Ahogy gyűltek a képek, egyre többen kerestek meg kisebb-nagyobb belsőépítészeti munkákkal, többek között például Zai Vikivel (Dizain) is lett pár közös projektem. Végül eljöttem az építész irodából és elkezdtem csak belsőépítészettel foglalkozni.

Te, mint belsőépítész, illetve általánosságban a szakma hogy viszonyul a képzőművészethez?

Mindig szerettem kiállításokra, múzeumokba járni, nagyon érdekel a művészettörténetet is, nagymamám pedig festőművész volt. Nekem teljesen természetes, hogy egy-egy enteriőrbe képzőművészeti alkotásokat tegyek, és szerintem a szakma sincs ezzel másképp, főleg manapság, amikor rengeteg szép alkotás érhető el, és nem csak luxuskategóriában.

Szoktál képzőművészeti alkotásokkal dolgozni a tervezés során? Milyen szerepet töltenek be nálad egy enteriőrben?

Igen, szoktam. Szerintem egy jól megválasztott alkotásnak azt az érzést kell keltenie, mintha pont abba a helyiségbe lenne kitalálva, és tényleg azzal együtt lesz teljes az összhang. Egy jól megválasztott mű igazi élettel tölti meg a teret,  az lesz az i-n a pont. Volt már olyan, hogy úgy éreztem, bár kellemes hangulata lett a tervezett térnek, valahogy mégis olyan „semmilyen” érzést keltett. Majd rábukkantam egy nagyon klassz ötrészes fekete-fehér fotósorozatra, aminek a darabjai a megrendelő szülővárosában készültek, és ezeket tettük fel a falra. A sorozat a szobába lépve rögtön magára vonzza a tekintetet, és megadja pont azt a pluszt, amit addig hiányoltam.

Előfordul-e, hogy a képzőművészeti alkotás köré épül a tervezés? Olyan értelemben, hogy a tervezést magából a műalkotásból kiindulva kezded („gombhoz a kabátot” elven), és ezáltal tudatosan építed fel az adott helyiség stílusát, hogy a mű mintegy emblematikus fókuszpontként funkcionáljon.

Persze, előfordul, leginkább úgy, hogy a megrendelőnek van egy kedvenc műalkotása és szeretné, ha az kiemelt szerepet kapna a helyiségben. Ilyenkor a mű segít meghatározni a stílust és a színvilágot is. Egyszer például egy három képből álló sorozat kapott ilyen kiemelt szerepet. A képek háttere fehér volt, csak piros, sárga és fekete foltok voltak rajta, mintha színes virágok hajladoznának a szélben. Egy nagyon letisztult, főként fehér színű térben kaptak helyet, ahol a virágok színei mind visszaköszöntek néhány kiegészítőn. Nagyon szép lett az összkép. Szerencsére eddig olyan sosem nem fordult elő, hogy úgy éreztem, a kiinduláshoz szánt kedvenc műalkotás nagyon nem fog passzolni ahhoz a világhoz, amit eredetileg elképzeltem, vagy hogy az egész látvány múzeumhatást keltett volna.

Magyarországon vannak olyan megrendelők, akik kifejezetten nyitottak, fogékonyak a kortárs képzőművészetre? 

A kortárs művészetre sokan nyitottak, de úgy érzem, sokan vannak olyanok is, akik úgy érzik, „ők ehhez nem értenek”, és inkább nem foglalkoznak vele. Én mindig arra biztatom a megrendelőimet, hogy ne az aktuális trendek alapján döntsenek, hanem mindig csak azt nézzék, nekik tetszik-e valami vagy sem. Olyan már többször is fordult elő velem, hogy a látványterveken olyan képet tettem a falra, ami nagyon megtetszett a megrendelőknek, és legalább azt is mondhattam neki, hogy: na látod, hogy mégis értesz hozzá!

Hogayan működik a kiválasztás folyamata? A megrendelő meglévő gyűjteményének darabjait használjátok, vagy együtt választotok új alkotásokat? Van-e ekkor valami irányelv, amely szerint válogattok vagy a lényeg kizárólag az, hogy képzőművészeti alkotás legyen?

A megrendelő igénye szerint, már a tervezés szakaszában bekerülhet (és általában be is kerül) néhány műalkotás a lakásba. Ilyenkor mindig az a fontos, mennyire illeszkednek stílusukban, hangulatukban, színeikben a környezetükbe, hiszen a lényeg az összhang, nem pedig a művek bemutatása.

Volt-e már arra példa, hogy szabad kezet kaptál és neked egyedül kellett galériát látogatnod és alkotást választanod?  

Amikor tervezek, mindig teszek képet a falra és más apró kiegészítők is szerepelnek a látványterveken, tehát ebben a fázisban mindig szabad kezem van. Az, hogy később pontosan mi kerül be a lakásba, már a megrendelő döntése.

Milyen művészek alkotásait tervezted már be munkád során? 

Leginkább képzett és amatőr festők és grafikusok munkáit, illetve fényképészektől főleg fekete-fehér képeket.

Min dolgozol jelenleg, milyen aktuális projektjeid vannak?

A legnagyobb és számomra egyik legizgalmasabb feladat most a saját tervezésű házunk berendezése, ahol már a végső simításoknál tartunk.

Milyen hosszú távú terveid, célkitűzéseid vannak a Montázs Stúdióval kapcsolatban?

Remélem, hogy továbbra is sikeres marad a stúdió, és annak is örülnék, ha olyan ismertséget érnék el a montázsokkal, hogy azt sugallja a rajta szereplő darabokról, hogy igenis azt is érdemes megvennem a teljességhez.

Mit gondolsz, mi lenne munkásságod kiteljesedése? Mit szeretnél a munkáddal rövidebb vagy hosszabb távon megvalósítani? 

Több kortárs magyar építész is van, akiknek nagyon szeretem a munkáit, igazán nagy megtiszteltetés lenne, ha egyszer olyan ház belső terét tervezhetném meg, amelyiket valamelyik kedvenc nevem jegyzi. Amíg azonban erre a várok, addig leginkább azon igyekszem, hogy mindenki, aki betér a Montázs Stúdióba, elégedetten távozzon onnan.

Cselőtei Boglárka

fotó: Montázs Belsőépítészet

Print Friendly, PDF & Email