Művészblog

MŰTÁRGYFOTÓ// Mit? Hogy? Miért?

Manapság akár művészeti pályázatra jelentkeznél, online kereskedelmi galériához adnád be a munkáidat, vagy saját portfóliódra, Facebook vagy Instagram oldaladra töltenéd fel a képeidet, digitális formában lesz szükséged rájuk.

Ebből következik, hogy egy műtárgy minőségi lefotózása kihagyhatatlan lépése lett az alkotói folyamatnak – még a legjobb festmény is elvérezhet egy pályázaton, ha zsűrihez egy rossz minőségű, értelmezhetetlen fotón jut csak el.

Nyomtatásba kerülő munkáknál még kritikusabb a helyzet – ott már az egyes nyomdák, papírok és technológiák eltérő színkezeléséhez és elvárásaihoz is igazodni kell.

A reprodukciós fotózás célja, hogy a végeredmény tónus- és színhelyes, valósághű képélményt nyújtson a nézőnek. Emiatt némileg több előkészületet, időt és felszerelést igénylő feladat, mint a mindennapi fotózás.

A legbiztosabb megoldás profi, speciálisan műtárgy-reprodukcióval foglalkozó fotóst megkérni (ami egy mű árához képest nem is nagy összeg), vagy megpróbálkozhatunk vele magunk is – jelen cikk ez utóbbihoz próbál pár jó tanáccsal szolgálni.

Mire lesz szükséged a fotózáshoz?

 – Fényképezőgép (lehetőleg RAW módra képes tükörreflexes gép) jó minőségű, nem nagylátószögű optikával (50mm+)

– Fotóállvány (a fényképezőgépnek)

– Festőállvány (a képeknek, vagy ha az nincs kéznél, megteszi egy fal is)

– Megfelelő világítás (műfénynél: 2 db vaku vagy lámpa, természetes fénynél: egy árnyékos, szórt fényű helyszín)

– Középszürke kártya / fehéregyensúly referencialap

– Mérőszalag

A fentiekkel már nekivághatunk a fotózásnak, de az igazán pontos repróhoz nem árt még:

– Fénymérő

 

fotó: sekonic.com

– Színmintalap

fotó:datacolor.com

– fehéregyensúly referencialap

fotó: manfrotto.hu

Előkészületek, világítás

Ha teheted, vedd ki a keretből, üveg mögül, paszpartuból a képeket (minden elkerülhető becsillanást, önárnyékot praktikus már fotózás előtt elkerülni: jóval egyszerűbb, mint utólag megpróbálni kiretusálni). Üveg mögött speciális felszerelés nélkül nagyon nehéz jó fotót csinálni. Ugyanez vonatkozik a porra, koszra is: amit tudsz, még fotózás előtt távolíts el.

Helyezd állványra vagy falra a legnagyobb képet, amit fotózni fogsz – vele tökéletesen szembe, középre fotóállványra a fényképezőgépet. Ha a képeket falon fotózod, a fényképezőgép nézzen teljesen vízszintesen – ha a képek is állványra kerülnek, valószínűleg pár fokkal hátrafelé dőlnek majd – ez esetben ugyan ennyivel döntsd előre a kamerát is, hogy merőlegesen nézzen a képre.

A cél az, hogy a műtárgy alja, teteje és oldalai párhuzamosak legyenek a kamerán megjelenő kép megfelelő oldalaival, így utólag a lehető legkevesebb torzulást kell majd csak korrigálnod.

képek: a kamera- és műtárgy elhelyezése

Műtárgyfotózáskor az egyik leginkább kritikus pont a tárgy egyenletes bevilágítása. Ha több képet fotózol (általában ez tanácsos), a fényeket elég egyszer, a legnagyobb képre beállítani.

Az első, amit el kell döntened, hogy napfénynél, vagy mesterséges megvilágítással dolgoznál – mindkettőnek megvannak a maga előnye és hátrányai:

Ha napfény mellett fotóznál, több lehetőséged is van:

Vagy válassz egy borúsabb, egyenletesen felhős napot – így nem fog gyakran változni a fény mennyisége, valamint a szabadban is szép, szórt fényt fogsz kapni – vagy egy tiszta, felhőmentes napot, és keress egy árnyékos udvart, helyiséget. Direkt napfényben sose fotózz!

Mivel a természetes fényt ilyen módon kevéssé lehet irányítani – nem csak a képet, hanem a környezetét is meg fogja világítani – a helyszín kiválasztásánál különösen figyelned kell a padló és a környező falak színére. Például ha egy nagyobb festményt fotózol egy fűre állított állványon, a kép alja biztosan zöldes lesz a fűről visszaverődő fénytől. Érdemes ez alapján választani helyszínt – vagy legrosszabb esetben egy semleges fehér / szürke / fekete lepedő, papírlap leterítésével kitakarni a nemkívánatos reflexeket.

Figyelj rá, hogy a fényképezőgéppel szemben ne legyen intenzívebb fényforrás (nap vagy ablak) – ha ellenfényben fotózol, az optikán belül is becsillanhatnak a lencsetagok, és a kép veszíteni fog a kontrasztjából, színhelyességéből, rajzolatából.

Összességében tehát a természetes fénynél való fotózás hátránya, hogy ki vagy szolgáltatva az időjárásnak, a világos óráknak és a környezetnek – előnye viszont, hogy jelentősebb plusz költségekkel nem jár.

Ha műfénnyel (lámpa vagy vaku) fotózol, helyezz egy-egy fényforrást egyenlő távolságra a kép bal és jobb oldalára, úgy, hogy a bevilágítás szöge kb. 45° legyen.

Minél nagyobb képet fotózol, annál fontosabb, hogy egyenletes, szórt fény érje a műtárgyat – ezen azzal is segíthetsz, hogy messzebb helyezed a képtől a fényforrásokat.

Ha folyamatos fényű lámpákkal világítasz, kapcsold be legalább 10 percre őket, mielőtt belekezdenél a fotózásba (az első pár percben nagyon változhat az erejük, színhőmérsékletük).

Ha a lámpák irányát és fókuszát változtatni tudod, próbáld csak a képet megvilágítani –  így sokkal kevésbé kell foglalkoznod a környezetből visszaverődő reflexekkel, amik becsillanáshoz, vagy nem kívánt elszíneződésekhez vezethetnek.

Tehát a műfénnyel való bevilágítás előnye, hogy sokkal precízebben tudod irányítani a fényeket, időjárás- és időfüggetlenül tudsz dolgozni, viszont a szükséges plusz lámpák, állványok, fényterelők költsége igen jelentős is lehet.

kép: a mesterséges világítás elhelyezése

Akár természetes, akár mesterséges fénnyel világítottál, eljött az ideje, hogy fényt mérj. Ha van külön erre a célra szánt, beeső fényt mérő fénymérőd, használd azt – ha nincs, használd a kamera saját, belső fénymérőjét – ez pontatlanabb, mivel az alapján próbálja kitalálni a helyes expozíciót, mit “lát” – de ha egy direkt erre a célra gyártott középszürke lapra mérsz (ezekhez aránylag olcsón hozzá lehet jutni), nagyjából pontos eredményt fogsz kapni. (Ha bizonytalan vagy a fénymérésben, nem gond – majd fotózáskor csinálsz világosabb és sötétebb képvariációkat is, utólag még kiválaszthatod a legjobbat)

Ellenőrizd le, hogy a kép közepén és sarkainál egyenletes-e a megvilágítás – ha igen, a reprózás nehezével igazából végeztél is. Ha nem, állíts a fényeken, vagy válassz új helyszínt – nem érdemes az utómunkára bízni a bevilágítás korrigálását.

A mérésnél kapott expozíciós értékeket jegyezd fel, és azt használd majd a fotózás alatt végig (kivéve ha változnak a fényviszonyok, pl. mégis kisüt a nap, beborul – ez esetben ismételd meg a fénymérést.)

Kamera beállítások

Állítsd be a fényképezőgépeden az alábbiak közül, amelyiket be lehet:

– Válaszd a kamerád nyers fileformátumát (RAW, CR2, TIF, vagy ahogy az adott modellnél hívják), a lényeg, hogy ne JPG-t

– Ha a nyers formátum mellett még van lehetőséged a felbontás beállítására, válaszd a legnagyobbat

– AdobeRGB (sRGB helyett)

– Időzítés (10 mp)

– Tükörfelcsapás

– “Live” fókusz (az előnézeti képen), a képmező közepére

– Ha tudsz RAWban fotózni, a fehéregyensúly mindegy – ha nem, akkor előre a középszürke lemezen le kell mérni azt is

– Kapcsold ki a gép beépített vakuját

– “M”, vagyis manuális expozíciós mód

– Állítsd be a fénymérésnél kapott expozíciós értékeket:

– ISO 50 / 100 (a legalacsonyabb, amire a kamerád képes)

– Valamint a korábban kimért záridő és blende

Ha van lehetőséged a fényképezőgép optikáját is megválasztani, minimum 50mm gyújtótávolságú, lehetőleg fix (nem zoom) lencsét válassz.

A fotózás menete

Ha idáig eljutottál, akkor már:

– Beállítottad egyenletesen a fényeket a legnagyobb fotózandó képre

– A fényképezőgéped a kép közepével szemben, állványon van, megfelelő beállításokkal

A fotózás hátralévő része szerencsére már gyorsabb az eddigieknél:

– Tegyél a kép helyére egy középszürke lemezt / színmintalapot, majd fotózd le – ezt fogod később a fehéregyensúly beállításához használni.

– Helyezz egy műtárgyat a kamera elé

– Ellenőrizd, a műtárgy nem mozog-e (pl szélben a vászon), nem takarja-e ki valami a kép egy részét (pl az állvány alja), nem csillog, egyenletes-e a fény, nem tükröződsz-e benne – tehát “tiszta” a kép.

– Komponáld középre a kamerában a képet úgy, hogy minél nagyobb területet fedjen ki a teljes képmezőből

– Fotózz! ( És közben ne mozogj, mivel a padló bemozdulása gyakran az állvány mozgását is eredményezheti)

– Ellenőrizd le a kapott képet

– Ha bizonytalan voltál a fénymérésben, csinálj egy-egy, vagy akár több világosabb és sötétebb képet is (ha folyamatos fénnyel fotóztál (nap, lámpa), a záridőt vedd hosszabbra, majd rövidebbre, ha vakuval, akkor a blendét nyisd, zárd.)

– Mérd le a kép valós méreteit, és jegyezd fel őket

– Jöhet a következő műtárgy! Előtte nézd meg, változtak-e a fényviszonyok – ha igen, mérj újra fényt. (Napfénynél a színhőmérséklet is változik a nap folyamán, így óránként azt is érdemes újramérni)

Jó tanácsok a fotózás alatt:

 – Fotózz részletet is! Nem biztos, hogy a fényképezőgéped felbontása és az optikád minősége nagyon közeli kivágásokra módot ad, de gyakran szükség van rájuk

– Fotózz minden képet fekvő formátumban (vagy állva, a fő, hogy ne kelljen forgatni a gépet az egyes képek között)

– A legtöbb fényképezőgépnél közvetlenül számítógépre kötve is lehet fotózni, így azonnal látod az elkészített képet – mivel a számítógéped képernyője valószínűleg sokkal nagyobb és jobb, mint a kameráé, sokkal könnyebben észrevenni az esetleges hibákat.

Utómunka

 Az utómunka folyamata önmagában is megér egy hosszabb cikket, de röviden, az alábbiakat kell elvégezd:

– Fehéregyensúly beállítása

– Élesítés

– Zajtalanítás

– Vágás

– Perspektívakorrekció, aránykorrekció

– Képhibák eltávolítása (minimális becsillanások, egyenetlenségek)

Jó tanácsok:

 – Akkor tudod igazán pontosan feldolgozni a gondosan lefotózott képeidet, ha látod is, mit csinálsz a monitoron. Utómunka alatt sötétíts be a szobában, ahol dolgozol!

– Ha van rá lehetőséged (és a monitor minősége ezt lehetővé teszi), érdemes a munka előtt a monitoron színkalibrációt végezni.

És végül:

 Sose adj ki a kezedből olyat, amivel nem vagy tökéletesen elégedett: vagy fotózd újra, vagy kérd profi műtárgyfotós segítségét!

 

Kristófy Dániel, képzőművész/ fotográfus

http://www.fotoreprodukcio.hu/

Print Friendly, PDF & Email